Bevezető
Több fórumon is olvastam, hogy a környezÅ‘ versenyek mennyivel másabbak, mint az itthoniak, ilyenkor legtöbb esetben a Kassa Maraton hozták fel bezzeg példaként. Mivel idén kezdtem el versenyezni, ezért kimondott versenynaptáram vagy elképzelésem sem volt erre az idényre. Úgy voltam, hogy megnézek max 2 itthoni versenyt és ennyi. Aztán a Bükk Maraton után, ami már a harmadik Top Maratonom volt, úgy éreztem, hogy meg kéne nézni Kassát, közel van, csak jókat mondanak róla. Épp akkortájt kattantam rá Youtuben a BC Bikerace videókra is, Ãgy megszületett az elhatározás, hogy szeptember közepén irány Kassa.
Bükk Maratonon elég jó kondiban éreztem magamat, azonban ezt a formát sajnos nem sikerült megtartanom a Kassa Maratonig. Augusztus végén, Szeptember elején egyre kevesebb időm volt már tekerni, hétvégén próbálgattam nagyobb távokat menni. Az elmúlt hetekben rendszeresen toltam 40-50 km körüli túrákat, hátha sikerül kicsit felkészülnöm Kassára. Hát nem sikerült.
Szervezés
Ez elején szeretném leszögezni, hogy tényleg nagyon jó a Kassa Maraton és összehasonlÃthatatlan a magyar versenyekkel. A szervezés nagyon profi! A pálya végig jól láthatóan volt jelölve, a keresztezÅ‘déseknél folyamatosan álltak az emberek és mutatták merre kell menni. Ahol kellett ott a pályán voltak jelzések, mikor jön egy kiemelt trail szakasz, hol van fotó pont, mikor vigyázzunk stb. A frissÃtÅ‘pontok szerintem nagyon jól voltak elosztva, volt bÅ‘ségesen cucc mindenhol, isó, vÃz, alma, banán, különbözÅ‘ sütemények. Szlovákok mindenhol nagyon segÃtÅ‘készek voltak, vették a kulacsot töltötték fel isóval. Én itthon csak Crosskovácsin találkoztam, ehhez hasonlÃthaót önkéntesekkel. Emlékszem, hogy az egyik frissÃtÅ‘pontnál volt egy hölgy, aki magyarul kérdezte mit kérünk: vÃz, izó, sör?
Verseny
Maga a versen egy Jahodná nevű sà központban van, ami kb. 12 km-re van Kassától. Kicsit talán a Nagykovácsihoz tudnám hasonlÃtani Budapesti viszonylatban, csak hát egy jóval magasabb hegyen. A rajtközpont is 500 m magason volt.
Reggel negyed kilencre értünk oda, és amikor kiszálltunk a kocsiból azt hittem megfagyok. Nagyjából 10 fok volt és baromira fújt a szél, bÅ‘rkabátban és hosszú gatyában fáztam. Ezt azért emelem ki, mert kizárólag rövid cuccot vittem magammal, aláöltözÅ‘, kabát nuku. BemelegÃtést a bÅ‘rkabátomban csináltam végig, mert azt hittem megfagyok. Rajtra szerencsére már jobb idÅ‘ lett és végül úgy néz ki nem fáztam meg, de ez jól mutatja mennyire voltam felkészült.
A szervezésbeli különbségek itt kezdtem egyre inkább kiütközni, mivel a versenyközpont a hüttében volt. Tehát a fix hÅ‘mérséklet, a konyha, a normális wc és áram adott volt. A szervezÅ‘k nem egy papÃr listában keresték a nevedet, hanem a nevezési lapról húzták le a kódokat, vagy a nevedre kerestek rá az adatbázisukban. Én a Superior csapaton keresztül neveztem, ami azt jelentette, hogy kemény 6500 Ft volt a nevezési dÃjam, ebbe az ottani rajtcsomagon kÃvül még egy High5 gél is belefért.
Maga a rajt kicsit csúszott a kiÃráshoz képest, pár perccel késÅ‘bb indÃtották a menetet. Nem tudom megtippelni hány induló lehetett, nekem az 50km-es távon 360-as rajtszámom volt. A parkolóban és a rajtnál is nagyon sok magyar volt. Versenyen is sokszor mentem magyarokkal együtt.
A pálya elsÅ‘ szakasza egy kb. 7 km-es mászás ami 500 m magasról viszi fel a mezÅ‘nyt 800 m felé. Ez a szakasz nekem a mezÅ‘ny hátsó részérÅ‘l 38 perc alatt jött össze. Ez az a része a pályának, ami még hasonlÃt az itthoni versenyekre. Ami utána jön, az teljes elmebaj. ElÅ‘ször jön egy több mint 3 km-es lefelé szakasz, aztán kicsi mászás után további 8 km DH singletrailen. Igazából tényleg nem tudom mihez hasonlÃtani, mert soha nem mentem még ilyen körülmények között. Szerintem iszonyatos technikát és odafigyelést igényel a pálya. Folyamatosan láttam embereket defektet szerelni oldalt, estek elÅ‘ttem, és közvetlenül mögöttem is. Volt egy csaj akit láttam kifordult bokával feküdni, miközben látszott rajta, hogy fogalma sincs hol van. Tele van a pálya „vonatozós” és pump track részekkel, csak éppen itt a pump trackek nagyjából két méteresek voltak. Voltak olyan töltések, ahol örültem volna egy hátsó rugós tagnak és egy dropper postnak, mindezt úgy, hogy megrögzött hardtail fan vagyok. Mivel nem vagyok egy túl technikás és száguldozós bringás ez a rész nekem elég nagy kihÃvás volt. Örültem, ha nem volt elÅ‘ttem vagy mögöttem senki, mert akkor biztonságban éreztem magam. Amikor vonatoztak mögöttem még öten, akkor bennem volt, hogy nem megyek elég gyorsan, feltartom Å‘ket stb.
A DH szakasz után konkrétan fájt a markom annyira szorÃtottam a féket, a visszamászásnál folyamatosan próbáltam mozgatni a tenyereimet és az ujjaimat, hogy ne görcsöljenek be. Két nappal a verseny után még mindig érzem az ujjaimat. InnentÅ‘l a mászások és a különbözÅ‘ singletrailek váltogattak egymást. Egy kis mászás, egy kis singletrail és Ãgy szépen váltakoztak.Emlékszem volt egy nagyon élvezetes flow trail is.
Azoknak akik járnak bikeparkozni vagy szeretnek/szeretnének nagyon jó ösvényeken csapatni, csak ajánlani tudom Kassát. Nagyon sok trail van, nagyon jó állapotban vannak, igényesek, karban tartottak. Szerintem egy modern össztelós géppel nagyon élvezetesek lehetnek ezek a lefelék.
Nagyjából két és fél óra után éreztem azt hogy nem fogom bÃrni azt a tempót amit eddig toltam. Otthon kizárólag rövidtávon indultam ez pedig egy középtávú verseny kb. kétszer annyi szinttel, mint a magyar rövid távok. Vissza kellett vennem a tempómból, hogy végig tudjam csinálni. Ennek ellenére az utolsó 7km-es mázsás már nagyon nem esett jól, ott már nagyon be akartam érni.
Végül az 50km és 1300m+ szint nekem 3 óra 40 perc alatt jött össze, ami nem egy túl erős idő. Viszont nem is azért mentem, hogy bármilyen időt, vagy helyezést elérjek, csak jól szerettem volna érezni magamat, ami sikerült is.
Verseny után:
A rajtcsomagnak a része volt egy meleg ebéd, itt lehetett választani gulyásleves és egy zöldséges rizottó között, valamint egy üdÃtÅ‘ vagy sör is járt az ebédhez.
16 felépÃtett kerékpármosó volt a helyszÃnen, kerékpártartóval, szabályozható slaggal, kefével és kerékpártisztÃtó szerrel. Hallottam, ahogy több magyar is hüledezett, hogy milyen jóságok vannak itt. Tényleg összehasonlÃtatlan. Arról nem is beszélve, hogy semmilyen sor nem volt, szépen komótosan moshattam le a bringámat.
A verseny után Å‘rzött kerékpártároló volt kialakÃtva egy teniszpálya helyén, két srác rakta és adta ki a bringákat.
A nevezésnek része volt a zuhanyzó jegy is, ami a startközponttól kb. 150m-re lévÅ‘ panzióban volt. Volt meleg vÃz, pad, szappan. Érdemes összehasonlÃtani, mondjuk a Bükk Maraton kerti csapos zuhanyzási lehetÅ‘ségével.
Tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom a Kassa Maratont, érdemes elmenni és kipróbálni, mert nem fog csalódást okozni. Remélem jövőre is sikerül eljutnom erre a versenyre. A UCI felirat ami kint van a verseny hivatalos logóján, nem véletlenül került oda.
Strava link